2007. július 4.

Kis kacsa fürdik fekete tóba'

- avagy a hányattatott sorsú lengyel emigráns története röviden.
Kis kacsa fürdik fekete tóba'
Anyjához készül Lengyelországba.
Síkos a talpa, magos a sarka,
Fordulj ki fordulj szép aranyalma.

A dalocska első olvasásra talán együgyűnek tűnik, ám a valóságban ennél jóval többről van szó. A magyarázatot kérdésekkel tudjuk leginkább szemléltetni.
Az első kérdésünk, hogy a kiskacsa miért készül Lengyelországba. A válasz egészen a második világháború kirobbanásáig vezethető vissza. Akkor ugyanis a német hadsereg lerohanta Lengyelországot, ami miatt sokan kényszerültek emigrációra. A "kiskacsa" is az emigránsok közé került, ám egy szerencsétlen véletlen folytán elszakadt édesanyjától. Mivel a kacsák is rendelkeznek bizonyos ösztönnel (pl. az anya-gyermek kötődés), a "kiskacsa" kétségbeesetten próbálja felkutatni az édesanyját. Mivel ebben az időben már javában tombolt a II. világháború, a magyar-lengyel határt lezárták. Ebben az időben ugyanis a magyar és a német nép "testvéri" kapcsolatban állt. A "kiskacsa" számára elfogyott minden remény, hiszen a határőrök kegyetlenül lemészárolták az illegális határátlépőket. Egyetlen lehetősége maradt tehát: A "fekete tó" az éj sötétjét szimbolizálja, amelybe burkolózva vissza tud szökni azon a tavon, amely a közös határ mentén fekszik.
A kiskacsa talpa azért síkos, mert időközben beállt a tél, ezért kénytelen "átsiklani" a tavon fekvő jégtáblán.
A sarka azért "magos", mert a jég hideg a sarkának, ezért "lábujjhegyen" jár a jegen.
Az utolsó sorban az "aranyalma" egy szimbólum, amely a "kiskacsának" Lengyelországot jelenti, a szülőföldjét. Itt szólal meg a kiskacsa rejtett szélsőjobboldali, nemzetiszocialsta szemlélete. A fordulj ki szófordulat jelzi, hogy a "kiskacsa" megelégelte a háborút, szíve szerint "kifordítaná" hazáját a háborúból, vagyis befejezni a csatározásokat.

Nincsenek megjegyzések: